2016.12.16.

A KEVESEBB TÖBB

A címadó mondatot először egy fotográfiai mentoromtól hallottam. New Yorkban válogatta a portfoliómat, s folyamatosan csökkentette a bemutatandó képek számát. Nem esett jól, mert számos fotót nagyon jónak tartottam, melyek valamiért a szívemhez nőttek.

A későbbiekben persze beigazolódott, hogy neki van igaza. Nem egyszer, sokszor. Sőt, igazából mindig. Nemcsak fotográfiában, de nyilvános beszédben, egyéb prezentáció során, vagy épp gyereknevelésben.

Nem, nem akarok kioktatni senkit, milyen szülő legyen, vagy hogyan tartsa prezentációját. Az viszont tény, hogy mai világunk szinte kikényszeríti, hogy folyamatosan egyre “többet” adjunk. Mindenféle tanfolyamokra, edzésre járatjuk a gyerekeinket, de nem vagyunk velük. Teletömjük prezentációnkat látványos animációkkal azt gondolván, hogy az ettől jobb lesz, miközben a lényeg vész el.

Mi történt itt? EGYÜTT választottuk ki a fülbevalónak alkalmas cseresznyéket. EGYÜTT szedtük le a cseresznyét a saját fánkról. EGYÜTT találtuk ki a megfelelő beállítást.

Együttlét + néhány cseresznye = örök emlék